Hivatás, Jezsuiták
Hivatás, Jezsuiták
Vannak dolgok, amiről nehéz beszélni. Olyan kuszának és furcsának érzi magát az ember. Félelmek és örömök váltakoznak, amikor az a kérdés előkerül, hogy mi is az én élethivatásom? Mit vár tőlem az Úr? Hogyan is lehetnék boldog? Valami többre vágyom, de mégis mi is az pontosan? Miért is vagyok nyugtalan? Család, vagy talán az egyházmegyés papság vagy szerzetesség? De normális vagyok egyáltalán, hogy ilyenek jutnak eszembe?
Hogyan találhatom meg az utam? Hogyan fedezhetem fel a hivatásomat? Érdekel a házasság, de vonz a szerzetesi élet is, hogyan juthatok el egy jó döntéshez? Hogyan növekedhetek az Istennel való kapcsolatomban? Mit jelent szerzetesnek, papnak lenni? Milyen a jezsuita hivatás?
Sokkal több fiatalban merülnek fel ilyen kérdések, mint gondolnánk. Egy nagy lépés lehet előre, ha valakivel beszélni kezdünk erről. Ha kimondunk dolgokat, már világosabban kezdünk látni és talán még valami értelmeset is hallhatunk egy másik embertől, aki már átment hasonló megkülönböztetésen.
