- október 19-e nagy nap volt a torontói cserkészek életében: évforduló, ünneplés, találkozások, megemlékezés, vacsora, tánc, kellemes emlékek felidézése.
„Én …. fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, amelyekkel Istennek, Hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt és azt mindenkor megtartom.”
Ezt a fogadalmat mondja el minden fiú és lány, akit cserkésszé avatnak. Az esküt 1952. óta évről évre Torontóban is sok fiatal leteszi. 1952. november 7-én alakult a 33. Szilágyi Erzsébet Leánycserkészcsapat, mely a ma is működő 42. sz. Szent Kinga Leánycserkészcsapat elődje volt. A vezetői feladatokat Solymos Pálné Baky Klára látta el elsőként. Sajnos a csoport megszűnt, de mint Cserkészleány Raj tovább működött.
A 42. sz. Szent Kinga Leánycserkészcsapat, ezen a néven 1959-ben alakult, idén 60 éve. A 60 év alatt több száz leány nevelődött, formálódott ebben a közösségben.
A fenntartó Szent Erzésbet Plébánia biztosította a helyszínt a programsorozathoz. Délután 2 órakor regisztrációval, kávézással és egy kis süteménnyel fogadták a mai cserkészleányok a régebbieket. A társalgást nem kellet ösztönözni. Régi jó barátok, ismerősök találkoztak itt újra egymással és idézték fel gyermek- és fiatalkoruk gyönyörű emlékeit. A köszöntőt Csermely Krisztina volt parancsnok és Hering Kati újonan megválasztott parancsnok mondta. Az ünnepi torta után slideshow keretein belül, régi fotókon kereshették meg magukat a vendégek. Van akit felismertek, van akit nem, de a kacagás minden kép kísérője volt. A „fotóalbum” után, körbe ültek a lányok és tábortűz hangulatát kialakítva saját dalosfüzetüket hívták életre. Magyar népdalok és cserkészdalok zendültek fel közel 70 csekész előadásában. A délutáni összejövetelt csoportkép készítése zárta. Ezután megkezdődött a készülődés a vacsorára.
A 42. sz. Szent Kinga Leánycserkészcsapat mellett a fiúkból és férfiakból álló 20. Árpád Vezér Cserkészcsapat is hűen őrzi a hagyományokat Torontóban. Minden évben megrendezik a cserkészvacsorát, melyen a leány és a fiúcsapat tagjai, azok családjai is részt vesznek és egy kellemes estét töltenek együtt. Már pénteken az önkéntes cserkészek az Árpádházi Szent Erzsébet Plébánia nagytermét díszítették. Készült a sok finomság két napon keresztül a vacsorára. Minden évben elsőként hagyományos guláyslevest tálalnak fel.
18.00 órától nyitva állt a kapu és jöhettek a résztvevők. Hogy a gyerekek se unatkozzanak, míg érkezik a díszes társaság, 
jómagam táncházat tartottam a kisebbeknek. Mire a tánc véget ért, mindenki elfoglalta a helyét, hogy meghallgathassuk a vacsora előtti beszéldeket régebbi és mostani vezetőktől. A vacsorát elégedetten fogyasztottuk.
A cserkészcsapatok külön-külön tartalmas, de a társaságot megnevettető előadásokkal készültek. A kisebbek megelevenítették Móricz Zsigmod versét a törökről aki sosem látott tehenet. A nagylányok Szent Kinga legendáját vitték „színpadra”. A legények pedig… na, az ő előadásukon mindenki kacagott.
Este 21.30 órakor tarottam még egy táncházat, melyben már főként a fellnőtteket invitáltam. Hangosan csujogattuk: akinek most kedve nincs, annak egy csöpp esze sincs. A táncházat tombola követte, amit pedig zárásig tartó buli. Fantasztikus élmény volt látni ezt az összetarató közösséget. A gyermekeké a jövő, az ő gondolkodásuk fogja a világot formálni. A közösség ereje, a benne rejlő szeretet és érték felbecsülhetetlen.
Még legalább 60 évet kívánok nem csak a 42. sz. Szent Kinga Leánycserkészcsapatnak, hanem a 20. Árpád Vezér Cserkészcsapatnak is.
Toronto, 2019.10.24. Szolnokiné Jaczkó Xénia