... See MoreSee Less

A Szent Erzsébet Magyar Iskola, Torontó mai sorakozóján bemutattuk Marton Dávidot, az új tanárunkat, aki végigjárta ezt az iskolát, befejezte a Helikon Gimnázium, Torontó sulit, és most visszajött tanítani magyar nyelvet a nyelvi osztályosoknak. ... See MoreSee Less

Gyertek jó sok gombócot enni és így támogassátok a Magyar Iskolánkat: SZOMBAT délelőtt 10:00-től!!!Jöhet a gőzölgő, fahéjas, házi szilvás gombóc?

Gyertek most szombaton, vegyetek gombócot és egyben támogassátok iskolánkat!

#fincsi #szülőimunkaközösség #magyaroktorontoban ... See MoreSee Less

A magyar nyelvű szentmisét követően most vasárnap NÉPEK KONYHÁJA: a templomunk angol nyelvű közösségéhez különböző kulturális hátterű kanadaiak is tartoznak. Ezen a vasárnapon, amikor egyházunk missziós küldetéséről emlékezünk meg, minden nemzeti közösség, akik hozzánk tartoznak, hoz a maga jellegzetes ételeiből: olaszok, mexikóiak, kolumbiaiak, kínaiak, Fülöp-szigetekiek, indiaiak, indonézek, írek, irániak, haitiek... és a MAGYAROK? Néhány falatka, egyszerű ételekről lenne szó. Mi magyarok milyen ízekkel, falatkákkal kínáljuk meg a többieket, és egymást most vasárnap? ... See MoreSee Less

Ma október közepe, Avílai Szent Teréz napja van, aki a sarutlan karmeliták rendjének alapítója. Isten éltesse a Terézeket, Terikéket, Terezitákat védőszentjük napján!

Avílai Nagy Szent Teréz volt az első nő, akit az Egyház doktorának nyilvánítottak. Nemesi származású, aki a belső kiüresedésre és radikális szegénységre vágyakozott. A lelki tapasztalata az volt, hogy amikor önként lemondásokat vállalunk, mintegy kiszolgáltatjuk magunkat Istennek, ilyenkor előbb-utóbb meg fogjuk élni, hogy törekvéseinket Isten felé az Úr nem hagyja válasz nélkül. Éppen ellenkezőleg: megsegít minket. És számtalan módja van annak, hogy Isten gondoskodó és gondviselő szeretetét megéljük, de ehhez nem elég csak várni és ellenni, hanem meg kell tudnunk nyitni a saját szívünket. Teréz mindenesetre ismerte a lélek "sötét éjszakáját" is, a lelki szárazságot, ami azonban sosem az Úr utolsó szava a benne bizakodó ember számára. Ilyenkor, amikor elhagyottnak és gyengének érezzük magunkat, paradox módon a lélek vágya az Isten tiszta szeretete iránt csak tovább erősödhet bennünk!

Nagyon szép Nagy Szent Teréz történetében, hogy reformmozgalma, amivel a karmelita világot megújítja, támogatást nyert a ferencesek, a domonkosok és a jezsuiták részéről is. Ezek a szerzetesek nem irigykedtek, nem féltékenykedtek a megújuló karmelita rend sikerei iránt, hanem támogatták Terézt álmai (látomásai) megvalósításában, és Róma is csakhamar felismerte az avílai apáca radikális vizióinak szépségét és fontosságát.

Szent Terézt halála után nem sokkal együtt avatták szentté Loyolai Szent Ignáccal, Xavéri Szent Ferenccel, Néri Szent Fülöppel és Földműves Szent Izidorral, aki a kétkezi munkások védőszentje. Ez a szentté avatás volt az egyház újkori megújulásában az egyik legfényesebb mérföldkő, jelezve a belső reformok szükségességének elismerését és vállalását a katolikus világban. Egyúttal annak is világos beismerése volt ez a szentté avatás, hogy az egyház megújulása sohasem lehet csupán adminisztratív vagy fegyelmi jellegű, hanem elsősorban autentikus, mély spirituális tapasztalatból kell, hogy eredjen, aminek össze kell csengenie az egyház már meglévő, élő hagyományaival.

Az avílai újítóval együtt kanonizált szentek spirituális tapasztalatai nyomában bontakozik ki az egyház életében a barokk kor, amely mint szellemi és művészeti irányzat a lelki élet mozgalmasságára hívja fel a figyelmet. Az élet csupa dinamizmus, és az ember dolga, hogy úgy nézze, a személyes és közösségi életünkben a sorsunkat meghatározó dinamikus mozgató erők ne szétfelé húzzanak, hanem a személyes és közösségi életünk integritását segítsék. Csakis így tudják előmozdítani a valódi megújulást, ami először mindig saját magunk megreformálással kezdődik.

Avilai Nagy Szent Teréz Spanyolország védőszentje, és a budapesti Terézvárosé, valamint Szabadkáé a Bácskában, aminek címerében is szerepel, a város székesegyháza pedig Avílai Szent Teréz nevét viseli.

Egy rövid gondolatsor a nap szentjétől:

Semmi se zavarjon,
semmi se rémítsen,
minden elmúlik,
Isten nem változik;
a türelem
mindent elér;
annak, aki Istené,
semmi sem hiányzik:
Isten egymaga elég. ... See MoreSee Less

Thanksgiving (hálaadás) napjára plébániánk angol nyelvű közösségét is megleptük a jellegzetes magyar édességgel, a vargabélessel, amit a magyar nyelvű közösségünk számára egy héttel korábban készítettünk (a magyarok közül is nagyon sokan nem ismerték ezt a finomságot). A képen indiai és indonéz származású barátaink mosolyognak és álmélkodnak a gesztuson, amit a konyhásaink jóvoltából nyújtani tudtunk számukra. ... See MoreSee Less

Happy THANKSGIVING!
A keresztelő is hálaadás, nem is csak e földi, biológiai értelemben vett életért, ami már önmagában is nagyon-nagy dolog, hanem hálát adunk az örök éltért, ami a hittel, a keresztségünkkel kezdődik, és amit Istennek köszönhetünk!
Jánossy Jordán-Mihály keresztelője a kanadai Thanksgiving hétvégéjén: ... See MoreSee Less

A plébániánkon működő magyar könyvtár programja a vasárnap 11:00 órai szentmisénket követően: ... See MoreSee Less

Ma október 8., Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungariae) ünnepe van.

Az ünnep gyökerei a kereszténység előtti korig nyúlnak vissza. A Boldogasszony kultusz nagyon fontos helyet foglalt el őseink vallási életében. A Bódog Akszin a szerelem, a család, az új élet istennője volt. Főleg holdfényben jártak ki a lányok az erdőkbe lehullott gallyakat gyűjteni, amelyekből tüzet gyújtottak az áldozataikhoz. Az ősmagyarok az isteneknek csak már lehullott ágakból gyújtottak tüzet. Amikor valami csapás ér valakit, szoktuk mondani: biztosan rossz fát tett a tűzre..., azaz valami olyasmit tett, ami nem lehet kedves az isteneknek, ezért "rájár a rúd", nincs áldás az életén. Az ágak gyűjtése közben a Boldogasszonynak énekeltek, akit a holdfény áldást hozó erejével hoztak kapcsolatba.

Szent István király közvetlenül halála előtt, 1038-ban, Nagyboldogasszony ünnepén (augusztus 15) a Boldogasszonynak ajánlotta fel a hazát és a népét. Akkor ennek a gesztusnak a jelentőségét Magyarországon mindenki azonnal pontosan értette. Bármennyire is kilátástalannak tűnjön a helyzet – Szent István elvesztette egyetlen fiát, a gondosan megalapozott, évtizedek alatt kiépített hatalom örökösét, Imrét –, Magyarország nem kerülhet idegen hatalmak befolyása alá, hanem az ősi magyar kultusz fényében a Boldogasszony pártfogása alatt kell, hogy maradjon. Ennek a hitnek a gesztusa, hogy Szent István, a magyarok első királya felajánlja a szent koronát és vele az országot és a népet a Boldogasszonynak, csaknem minden régebbi katolikus templomban megfigyelhető az egész Kárpát-medencében.

A kereszténységgel az ősi magyar Boldogasszony-kultusz Jézus anyjának, Máriának a tiszteletével csúszott egybe. Már Szent László korától Mária országának is nevezik Magyarországot. Mátyás királytól egészen a 19. század közepéig a legértékesebb magyar pénzeken, az aranyból készült érméken mindig a Boldogasszony volt látható a Kisjézussal.

A magyar millennium évében, 1896-ban, XIII. Leó pápa rendelte el az univerzális egyház részéről a Magyarok Nagyasszonya ünnepet. Az országot a bánsági Máriaradna zarándokhelyen ajánlották először újra a Magyarok Nagyasszonya oltalmába. A millenniumot követően több új katolikus templom épült kimondottan Magyarok Nagyasszonya tiszteletére az egész Kárpát-medencében. A legtöbbjük az ekkoriban kibontakozó magyaros szecesszió stílusában.

Magyarok Nagyasszonyát nem a tizenkét csillaggal a feje körül ábrázolják, mint általában a Mennybe Felevett Boldogasszonyt, hanem a jellegzetes magyar szent koronával a fején. Mátyás arany pénzérméinek ábrázolásához hűen mindig a Kisjézussal együtt látható, sohasem egyedül csak a Szűzanya. Torontóban, a magyar plébánián, egészen egyedülállóan a Kisjézus a történelmi magyar címeren áll, és úgy mutat fel anyjára, Máriára.

A torontói Árpád-házi Szent Erzsébet plébánián két Magyarok Nagyasszonya szobor is van, egy nagyobb, ami állandóan a templomban látható, és egy kisebb, szárnyas oltár szerű dobozban, ami korábban a torontói magyar családoknál "körbejárt". Be volt osztva, hogy mikor és kinél van, és meddig maradhat, és a családtagok gyertyát gyújtottak előtte és így otthon is imádkoztak a Boldogasszonyhoz, rendszerint a rózsafüzért, litániákat, egyszerűbb imákat. ... See MoreSee Less

Varga István évek óta, sőt évtizedek óta ápolja a templomunk körüli zöld felületeket, virágokat plántál, fát ültet, és minden, amihez hozzányúl, mindig csak szebb lesz. Köszönjük ezt a sok önkéntes munkát és áldozatot a közösségünkért! ... See MoreSee Less

Köszönjük a kanadai Egyesült Magyar Alap (United Hungarian Fund) támogatását: a Helikon Gimnázium, Torontó három osztálya számára egy-egy számítógépet kértünk, amit a tanárok és a diákok az órákon használhatnak! Nagyon jól jött ez a hasznos ajándék! ... See MoreSee Less